MENÜ
Ez az én Honlapom!:D
Ha kell egy Weboldal csak írj egy üzentet!:P

Köszöntelek weboldalamon!:)
Mindenek előtt és még azelőtt

Csináltam egy saját, honlapot akik szeretnének maguknak vagy barátainak, esetleg clánjuknak vagy bármi okból..:D

Engem felkeresnek és megszerkesztem weboldalát.

Nos a lényeg a weboldalról, hogy itt meg tudnak rólam is ezt azt...

-Hogy, hogyan szerkesztem az oldalakat...

-Nem kérek nagyon semmitse a weboldal megszerkesztésért

-Amien oldalakat szerkesztek:

-Üzleti

-Klán

-Magán

Még mást is szerkesztek, de amit utálok és nem is fogok senkinek sem szerkeszteni akik ien perverz weboldalakat akarnak szerkeszteni velem azt rühellem..:D

Nagyábból ennyi a weboldalról

Köszönöm, hogy megnéztétek és remélem, hogy tudok valakinek segíteni.

Köszönöm!

 

 

Csont szerkezete

  • osteocyta-csontsejt
  • osteoblast- csontépítés
  • osteoclast-csontszövet lebontása
  • csontgerendák- szivacsos állomány
  • trajektoriális szerkezet-elrendeződés az optimális terhelhetőség irányába
  • folyamatos átépülés
  • vastagodás- csonthártya belső sejtrétege
  • hosszanti növekedés- csontvégi porckorongok csontszövetté alakulnak

 

Csontszövet

sejtközötti állomány

  • szervetlen sók 65%, kálcium karbonát, kálcium-foszfát, kálcium-fluorid, magnézium foszfát-keménység
  • kollagén rostok-rugalmasság

csontsejtek

=rugalmasság

  • jó vérellátottság
  • gyors anyagcsere

csontritkulás-osteoporosis

  • Ca-só (mész) tartalom és csonttömeg csökkenése

 

Rendszeres fizikai aktivitás hatása

  • izmok tapadása a csontokon-izomösszehúzódás- húzó-vonó hatás
  • gravitáció-függőleges irányú terhelés
  • fizikai aktivitás serkenti a csontépítő folyamatokat- osteoblastok aktiválása

csontritkulás megelőzése

  • idősebb korban
  • nők menopauza után, menstruációs zavarok esetén

 

Porcszövet

sejtközötti állomány

  • chondoritin-szulfát
  • kötőszöveti rostok sűrű hálózata

sejtek:

  • porcsejtek
  • kis csoportokban
  • nincsenek erek
  • lassú anyagcsere
  • üvegporc-hilain-ízületi felszínek
  • rugalmas rostos porc-fülkagyló
  • kollagén rostos porc-porckorongok

 

Rendszeres fizikai aktivitás hatása

túl feszes ízületek

  • hajlékonyságot gátolja-àgyermekkori sportolás, nyújtás
  • túl laza ízületi szalagok -àízület körüli izmok megerősítése
    • ízületek instabilitása
    • gyakori sérülések
    • ízületi felszínek elcsúszása
    • ízület hialinporcának kopása, felrostozódása
    • krónikus gyulladások

 

 

 

Izom felépítése

  • izom
  • izomnyaláb
  • izomrost
    • szarkolemma-sejtmembrán
    • T-tubulus
    • szarkoplazmatikus retikulum=endoplazmatikus retikulum
    • szarkoplazma=citoplazma
    • mitokondriumok, sejtmagok
    • miofibrillumok
      • aktin filamentumok
      • miozin filamentumok

Fehérje!

Erek!

 

Simaizom

  1. felépítés
  • orsó alakú sejtek
  • plazmakapcsolat a sejtek között
  • a sejtmag közepén
  • egyneműen töri a fényt
  1. működés
  • viszonylag kis erőkifejtésre képes
  • nem fáradékony
  • lassú működésű
  • a gerinceseknél akaratlanul működik- vegetatív szabályozás
  1. előfordulás
  • bőrizomtömlő,
  • tápcsatorna fala
  • erek fala

 

Harántcsikolt izom: vázizom, szívizom

Vázizom

  1. Felépítés
  • izomrost: sokmagvú sejt
  • a rost hossza-az izom hossza
  • a sejtmagok oldalra szorulnak
  • a fehérjefonalak nagyfokú rendezettsége
  • kettősen töri a fényt-harántcsikolat
  1. Működés
  • nagy erőkifejtésre képes
  • fáradékony
  • gyors működésű
  • akarattal irányítható a működése
  1. Előfordulása
  • ízeltlábúak izomzata
  • gerincesek vázizma-rekeszizom, nyelv

 

Szívizom

  1. Felépítés
  • elágazó sejtek
  • speciális kapcsolat a sejtek között-Eberth-féle vonalak
  • rostokként működik
  • sejtmag közepén
  • a fehérjefonalak nagyfokú rendezettsége
  • kettősen töri a fényt, ált. ferde harántcsikolat
  1. Működés
  • nagy erőkifejtésre képes
  • nem fáradékony
  • gyors működés
  • akarattól függetlenül működik-automatikus működés, vegetatív szabályozás
  1. Előfordulása
  • a szív izomzata

 

Izomösszehúzódás molekuláris alapja

  • aktin a Z-vonalon rögzül
  • miozin elcsúszása az aktinon
  • minden lépéshez 1 ATP hidrolízise kell
  • szarkomerek rövidülése=miofibrillumok rövidülése=izomrost rövidülése

 

A vázizmok csak idegi impulzus hatására húzódnak össze

  • szinapszis az izomrost felszínén
  • neurotranszmitter: acetilkolin Ach
  • axonpotenciál àizomrostok membránján ingerület àT-tubulus à
  • szarkoplazmatikus retikulumból Ca-ion a szarkoplazmába

 

Idegrendszer szerveződése

működési egysége-neuron (idegsejt)

  • agykéreg szürkeállományában-kívül
  • a nagyagy alatti agyterületeken
  • a gerincvelő szürkeállományában-belül
  • a perifériás dúcokban
  • efferens/afferens
  • szinapszisok- neuron-neuron, neuron-izomrost

 

Reflexív

ingeràreceptoràafferens rostokàközponti idegrendszer IRàátkapcsolásàefferens rostokàeffektor(végrehajtó) készülék, pl. izomrostok

 

Receptorok

  • a külső és belső környezeti ingereket felvevő sajátos készülékek
  • az afferens neuronok végkészülékei

 

Térbeli tájékozódásban, mozgásszabályozásban

  1. bőr: tapintási, nyomási, fájdalomérző receptorai
  2. proprioreceptorok: izmokban, inakban, szalagokban, csonthártyában
  3. Annulospirális receptor: alacsony ingerküszöb, izmok nyújtása (gamma-efferens rostok ellenőrző hatása)
  4. Golgi- receptor: magasabb ingerküszöb, ín nyújtása
  • izomérzés- mély érzés, kinesztézis
  • folyamatos tájékoztatás az egyes testrészek mozgásáról, helyzetéről, az inak, izmok, ízületek pillanatnyi feszüléséről, állapotáról
  1. belső fülben található receptorok-hallás
  • a mozgás dinamikáját alátámasztó hallási impulzusok segítik a koordinációt
  1. Vesztibuláris (egyensúlyérzékelő) rendszer receptorai a belső fülben
  • a fej helyzeteà a mozgás iránya és gyorsulása
  1. szem telereceptorai-látás
  • a környezetből származó ingerek 40%-át szolgáltatják
  • mozgástanulás
  • kinesztetikus érzékelés fejlődése: egyre kevésbé van szükség a szem kontrolljára

 

Izomorsó- az izom nyúlását érzékeli

  • munkaizomrostok között, azokkal párhuzamosan, tokkal körülvett 4-10mm hosszúságú,
  • módosult izomrostokból áll, középső részé nincsenek aktin és miozin filamentumok
  1. 3 féle intrafuzális

a, dinamikus magzsákrost

b, statikus magzsákrost

c, statikus magláncrost

a-b-c Ia afferens axon = primer végződés- rost közepén

b-c II-es típusú afferens=szekunder végződés

  1. extrafuzális rostok= munkaizomrostok

 

Gerincvelő

  • szelvények szerinti bőrbeidegződés- dermatómák
  • afferens impulzusokàátkapcsolódás mozgatóneuronraàgerincvelői reflexàfelszálló pályarendszer
  • efferens impulzusà mindig a mozgató neuronon keresztülàvázizom

 

  1. Mozgató és leszálló (efferens) pályák

a, Pyramis pályák

  • Oldalsó piramis pálya
  • elülső piramis pálya

b, Extrapiramidális pályák

  • rubrospinális pálya
  • reticulospinális pálya
  • olivospinális pálya
  • vestibulospinális pálya
  1. Érző és felszálló (afferens) pályák

a,hátsó kötegi mediális lemniscus rendszer

  • karcsú köteg
  • ék alakú köteg

b, gerincvelő-kisagyi kötegek

  • hátsó gerincvelő-kisagyi köteg
  • elülső gerincvelő-kisagyi köteg

c,elülső-oldalsó rendszer

  • oldalsó gerincvelő-talamusz köteg
  • elülső gerincvelő-talamusz köteg

 

gerincvelő-olajka rostok

 

Gerincvelői reflex

a, exteroceptív reflex

  • receptor a bőrbenàadott izomhoz tartozó ízületben hajlítás vagy feszítés
  • védekezési reakció
  • bőrfelszín- receptoràérző idegsejtàérződúcàhátsó gyökéràintereuron, szinapszisokàelülső gyökér, mozgató neuronàizom-effektor

b, proprioceptív reflex

  • receptor az izmokban, inakban à adott izmokhoz tartozó ízületben hajlítás vagy feszítés
  • testtartás, izomtónus szabályozás
  • miotatikus vagy extensor reflex
    • izom megnyújtásaà összehúzódás- főleg feszítőizmok
    • testtartás szabályozás
    • stimulusàizomorsóàérző neuronàagyi pályaàinterneuron, efferens neuronok àagonista izom, 2. antagonista izom

 

 

 

Agytörzs

  • nyúltvelő+híd+középagy
  • agykéreg és gerincvelő közötti pályák áthaladása
  • kapcsolat a nagyagy, a kisagy és a gerincvelő között
  • testtartás és izomtónus szabályozása a kisaggyal és a vesztibuláris rendszerrel közösen

 

Kisagy

  • kölcsönös kapcsolat a perifériával és a magasabb rendű agyterületekkel
  • mozgásszabályozás
  • összerendezett, koordinált mozgások szervezése
  • izomtónus és egyensúly szabályozása
  • gátló jellegű impulzusok a többi agyterület felé

 

Mozgatókéreg- Broadmann 4,6

  • homloklebeny
  • ingerlésà az ellenkező oldali testfélben izomösszehúzódás
  • topografikus vetülés: az izmoknak megfelelő kérgi terület a működés finomságával arányos- ujjizmok, mimikai izmok
  • funkció: akaratlagos mozgások irányítása+ alsóbb központok gátlása-serkentése
  • két nagy pályarendszer:
    • kéreg-piramis pálya
    • extrapiramidális pálya- agytörzsi szürkemagvak, formatio recularis

 

Érzőkéreg Broadman 1,2,3,5-7

  • fali lebeny
  • : hallókéreg: halántéklebeny; látókéreg: nyakszirtlebeny
  • thalamus:minden érzőpálya átkapcsolódik rajta kiv. szagló
  • az ellenkező oldali testfél képviselete
  • afferens információk részben a gerincvelő és agytörzs szintjén átkapcsolódnakàmozgatóneuronokàizomválasz pl.: testtartás, izomtónus, inak, izmok állapota nagymértékben automatizált + agykérgi kontroll

 

Vegetatív idegrendszer

  • központi rész: gerincvelő, nyúltagy, hipotalamusz
  • környéki rész: vegetatív rostok, dúcok
  • szimpatikus működés: a szervezet készenléti állapotához szükséges folyamatokat serkenti, és gátolja azokat, amelyek a helyreállítást, újraképződést, raktározást segítik elő
  • paraszimpatikus működés: regenerációs folyamatokat serkenti, mozgósítást gátolja
  • fizikai terhelés „fel nyíl” szimpatikus aktivitás, „le nyíl” paraszimpatikus aktivitás
  • versenyek előtt az emocionális izgalom szimpatikus aktivitás fokozó hatása az előbbi segíti
  • az edzett szervezet takarékon dolgozik
    • alacsonyabb pulzusszám
    • alacsonyabb légzésszám
    • alacsonyabb vérnyomás

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Vegetatív idegrendszer hatásai a különböző szervek működésére

Szerv, működés

Szimpatikus hatás

Paraszimpatikus hatás

Szem

pupillatágulat

pupillaszűkület

Nyálmirigyek

érszűkület

értágulat

sűrű nyál

nyálelválasztás- bőséges, híg

Könnymirigyek

 

könnyelválasztás

Szív

pulzusszám emelkedése

pulzusszám csökkenése

erőteljesebb összehúzódások

 

koszorúér tágulat

koszorúér tágulat

Lép

összehúzódás

 

Arteriolák

összehúzódás vagy tágulat

tágulat meghatározott szervekben

Hörgők

tágulat

szűkület

Emésztőnedvek elválasztása

gátlás

serkentés

Gyomor-bélmozgások

gátlás

serkentés

Vércukorszint

emelés

csökkentés

Máj glikogenolízis

fokozás

 

Anyagcsere folyamatok

bontás serkentése

építés serkentése

Bőr

izom összehúzódása

 

helyi verejtékezés

általános verejtékezés

Hasnyálmirigy (szigetek)

inzulinszekréció

 

 

Mozgástanulás

  • tanult (szerzett, feltételes) reflexek és gátlásokà agykéreg+ formatio reticularis
  • dinamikus sztereotípia=a mozgástanulás bonyolult folyamata állandóan változó feltételes reflexek és gátlások eredője, reflexválaszok sorozata
  • reafferentáció=folyamatos mozgásszabályozás, a mozgások végrehajtása közbeni folytonos kerrekciója ß visszajelentet információk
  • reafferens=olyan afferens, amely a szervek aktív tevékenységéről vagy az efferens folyamatok lefutásáról, eredményéről juttat vissza információt a központba
  • irradiáció=fölös izmok is aktiválódnakàa mozgástanulás kezdetén; az eltérő, de az ingerrel rokon ingerek is kiváltják a választ; a mozgás kezdeti darabosságát ez okozza
  • koncentráció=a mozgástanulás későbbi szakaszában; csak az adott inger váltja ki a választ; nincs felesleges izomműködés

 

1.Szakasz: Durva koordinációs szint

  • új mozgással való ismerkedés
  • az afferens és reafferens jelek kiértékelése felhasználása hiányos: nincs szelekció a lényeges és lényegtelen információk között
  • a látás dominál, hiányában hosszabb a tanulási folyamat
  • az izomérzékelés, proprioceptív információk (irradiáció), eltúlzott korrekciókàdarabos, szaggatott mozgás
  • impulzív, ösztönös mozgáscselekvéses reakciók (pl.: nyelvkidugás)
  • abszolút agykérgi felügyeletà lassú mozgás, nagy reakcióidő

 

2.Szakasz: Finom koordinációs szint

  • az információ felvétele - és feldolgozás javulása
  • érzékszervek kapacitásának kihasználtsága nagyobb
  • pontosabb és nagyobb terjedelmű mozgásemlékezet, kis eltérések érzékelése és korrekciója is
  • gondolkodva tanulása: bizonyos mozgáselemek már szubkortikális szinten, a többi még kortikális felügyelet alatt

 

3.Szakasz: Kreatív koordinációs szint

  • élsportolók
  • kortikális felügyelet csak a jó döntések meghozatala érdekében; automatikus mozgáskivitelezés
  • a mozgáspontosság, és végrehajtás nehéz, változó feltételek mellett is

Koordinációs képességek

  • idegrendszer működéséhez kötött
  • szenzitív időszak: általános iskolás kor

 

Az izomkontrakció molekuláris mechanizmusa

  • szarkolemma ingerületeà Ca2+ a szarkoplazmában +
  • 1 ATP hidrolíziseàenergia szabadul fel
  • àa miozin egyet lép az aktin fehérjeszálon

 

ATP- adenozin- trifoszfát (Adenosine-TriphosPhate)

Az ATP hidrolizációja során energia szabadul fel

Probléma: kis ATP raktár az izomban à1-2mp-nyi izommunkához elegendő, ezért

ATP-t reszintetizálni kell

  • kreatin-foszfát (anaerob)
    • kreatin-foszfát tartalék az izomban, ennek hidrolízise anaerob módon
  • glikogén (anaerob)
    • glikogén raktár az izomban, ennek lebontása anaerob glikolízis útján tejsavvá
  • glikogén, zsírok (aerob)
    • az izomban, ill. a szervezet többi részében, ezek lebontása aerob módon (glikolízis, citrátkör, terminális oxidáció útján)

 

Energiaelőállítás anaerob módon

  • izomtevékenység kezdetén az izmok O2 igénye hirtelen megnőàaz O2 felvétel és szállítás növekedése csak késleltetve követi à aerob E előállításra nincs lehetőség
  • részleges O2 hiány- oxigénadósság àizommunka után a szükségletet meghaladó mennyiségű O2 az izmokhoz- az oxigénadósság kiegyenlítése
  • nagy intenzitású fizikai aktivitás során a gyors energianyerés érdekében sokszor az anaerob energianyerési mechanizmusokra van szükség
  • közvetlen erőforrás: oxigén felhasználása nélkül, anaerob módon áll rendelkezésre
  • az anaerob E nyerés szükségmegoldás; normál esetben az izomműködéshez az energiát a tápanyagok oxidációjával nyerjük (=aerob E nyerés)
  1. Alaktacid fázis
  • ATP
  • kreatin- P
  • izom ATP raktára = 0,5-1mp-nyi izomkontrakció
  • izom KP raktára = 5-6mp-nyi izomkontrakció
  1. Laktacid fázis
  • glikogén

à

tejsav

  • izom glikogénraktára = kb 30mp-nyi izomkontrakció

 

  • intenzitású izomműködés esetén össz kb. 40s; alacsonyabb intenzitású munkánál 1-2 percàennél hosszabb munkavégzéshez az E-t aerob módon nyerjük

 

  • 1 glükóz à 2 ATP reszintézise

 

kreatin-foszfát (KP) P csoportjának hidrolíziseàATP folyamatos reszintézise

 

Glikogén

  • szénhidrátraktár (ember, állatok)
  • helye: izom, máj
  • néhány órára elég
  • poliszacharid
  • monomere: glükóz

Energia (ATP) előállítása az izomrostokban glikogénből

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A vér kémhatása

  • nyugalmi pH = 7,35-7,4 – enyhén lúgos
  • a vér és a szövetek pH-jának ingadozása rendkívül csekély: a szervezet hatékonyan, erősen védekezik a kémhatások eltérései ellen, mert az életveszélyes állapotot okoz
  • pufferrendszerek: egy oldat/közeg kémhatásának stabilitását tartják fenn
  • fizikai aktivitás alatt átmeneti savasodás (acidózis, pH csökkenés) a tejsav felszaporodása, vérbe kerülése miatt

 

Puffermechanizmusok

  1. védelmi vonal: a vérplazma pufferrendszerei
    • szénsav/bikarbonát rendszer: HCO3- + H+ =H2CO3àCO2 + H2O à CO2 a tüdőn át távozik
    • foszfát pufferrendszer
    • plazmafehérjék H+ megkötő kapacitás
  2. védelmi vonal? vörösvértestek és a szövetek pufferrendszerei
    • hemoglobin H+ megkötő kapacitás
    • tüdő a CO2 eltávolításával
    • vesék: képesek a H+ ionokat fokozott mennyiségben eltávolítani

 

Máj

  • a szervezet legnagyobb mirigye
  • barnás színű
  • 1-1,5 kg, sima felszínű
  • elhelyezkedés: a rekeszizom alatt, főként a jobb oldalon
  • szerkezete: lebenyes (jobb, bal)àmájlebenykék
  • májkapu
    • májartéria
    • portális véna
    • májvezeték
    • nyirokerek, idegek

 

A máj vérellátása

Kettős vérellátás

  • a bélfal hajszálerei a portális vénába (májkapu gyűjtőér) ömlenek àa vér áramlik a májban lévő apró csatornácskák (sinusoidok) szivacsos hálózatánà a táplálkozással felvett tápanyagok feldolgozása, méregtelenítése
  • májartéria: a szív felől friss vér a májbaà a máj sejtjeinek táplálása
  • a kétféle vér keveredik a máj csatornácskáibanà a májvénán keresztül visszajut a szívbe ( sinusoidok centrális vénájaà májvénaàalsó üres véna)

A máj funkciói

  • méregtelenítés
  • karbamid képzés: ammónia eliminációja
  • szénhidrát-anyagcsere: átalakítás, raktározás (glikogén)
  • tejsavàglikogén (izom: tejsavà máj: glikogénàglükózàizom= Cori-kör)
  • aminosavak, húgysav, stb. képzése
  • zsírsavak, aminosavak lebontása
  • raktározás: vas nehézfémek
  • A-vitamin képzés: karotinból
  • vérplazma- fehérjék képzése: albuminok, fibrinogén (csak itt), globulinok (részben)
  • hemoglobin lebontása: vas kilépànem vízoldékony bilirubinàdirekt bilirubin (epefesték)
  • epefesték lebontása: urobilinogénàurobilinàvesék kiválasztják
  • epesav képzése
  • epetermelés (1L/nap), emésztőnedv

 

Izomláz

  • DOMS- delayed-onset of muscle soreness
  • Az izmok fájdalmas gyulladása, ami kőként az izomtevékenység másnapján keletkezik, és néhány napig tart.

 

Lehetséges okok:

  • tejsav felszaporodása gyulladást vált ki az izomban
  • szabad gyökök: az intenzív lebontó folyamatok soránàszuperoxid (O2-)àszabad gyökök képződése (pl.: hidrogén-peroxid; H2O2)àrendkívül reaktívak, gyulladást váltanak ki
  • mikrotraumák, az izomrostok apró sérülései: a szarkolemma vagy a miofibrillumok sérülése; a hosszú, túlzottan nagy terhelés vagy túlnyújtás eredményeképpen.

Kezelés

  • tejsav felszaporodás, szabad gyökök
    • óvatos rádolgozás, masszázsàvérkeringés fokozásaàtejsav, szabadgyökök elszállítása az izomból
  • mikrotraumák, az izomrostok apró sérülései
    • néhány napnyi pihenés, majd fokozatos aktivizálódás
  • antioxidáns vitaminok, ásványi anyagok (C-, A-, E-vitamin, szelén)
  • gyulladáscsökkentő szerek (szalicilátok, nem szteroid gyulladáscsökkentők)

 

Tünetek

  • gyulladáskeltő anyagok az izomban (hisztamin, prosztaglandinok)
  • izom magasabb hőmérséklete, enyhe duzzanata, fájdalma, fokozott tónusa
  • különösebben kezdőknél, vagy hosszabb kihagyás után keletkezik

 

Megelőzés

  • edzettség
    • kevesebb tejsav keletkezik
    • izomrostok antioxidáns aktivitása fokozódik
    • izmok jobb vérkeringése

à gyulladást kiváltó anyagok gyorsabb eltávolítása

  • levezetésà még egy ideig fokozott keringésà anyagcseretermékek eltávolítása z izmokból

 

Glükózból való energianyerési folyamatok az izomban-összefoglalás

  • mechanikaiàizomműködés
  • hőenergiaàtesthőmérséklet emelkedése
  • A tápanyagok energiájának csak a 10-20%-át tudjuk mechanikai energiává alakítani, a többi hőenergiaként vész el.
  • ATP szintáz enzimek: az ATP termelés helye

 

Harántcsíkolt izmok rosttípusai

  1. Lassú/ I. típusú/ ST (slow twitch) rostok
  • sötét színűek (vadállatok- vörös hús)
    • nagyobb mioglobin tartalom
    • gazdagabb hajszálér hálózat
  • sok mitokondrium
  • lebontó enzimrendszer magas aktivitása
  • gazdag oxidatív aktivitás
  • hatékony aerob E előállítás
  • lassú összehúzódásra képesek, nem fáradékonyak, nagyon kitartó munkára képesek
  1. Gyors/ II. típusú/ FT- rostok
  • világos színűek (fehér hús)
    • kevesebb mioglobin (=O2 tároló kapacitás)
    • ritkább érhálózat
  • nagy mennyiségű tárolt szénhidrátà gyors lebontás és E nyerés
  • nagyobb méretű motoneuronok nagy véglemezzel idegzik beàintenzívebb ingerületátvétel
  • a gyors, anaerob E szolgáltató folyamatok aktívabbak
  • gyors, fázisos, robbanékony összehúzódó képesség, hamar fáradnak
  • A. rostok: közepes erőkifejtés, kisebb fáradékonyság
  • B. rostok: nagyobb erőkifejtés, nagyobb fáradékonyság

 

Mioglobin

  • az izmok szarkoplazmájában
  • nagyobb affinitással köti az O2-t, mit a hemoglobin (=alacsony O2 koncentráció mellett is képes többet megkötni)
  • nagyon alacsony izomszöveti oxigénnyomás esetén leadja az O2-jétàkönnyen mozgósítható O2 tartalék

 

A rostok aránya függ…

  1. az izom funkciójától
  • feszítőizmok inkább lassú típusúak
  • hajlítók inkább gyors típusúak (legnagyobb arányban a szemet körülvevő izomban)
  1. genetikai meghatározottság
  • egyénenként is jelentős eltérésekà a gyorsasági/állóképességi tehetség nagyfokú stabilitása,
  1. ST/FT arány (%):
    • edzetlen emberek, erősportolóknál 55/45
    • sprintereknél 63/37
    • állóképességi versenyzőknél             70/30
    • maratoni futóknál 80/20
  2. edzés
  • változik a rostok mérete, anyagcseréje (a lassú rostokban nő az anaerob, a gyors rostokban az aerob energianyerő képességük)
  • állóképességi munka hatására a II. A. típusú rostok aránya nő a II. B-hez képest

De: az I. és II. típusú rostok nem tudnak átalakulni egymásba.

 

Az izmokban található glikogén lebontása mellett energia nyerhető

  • glülóz (vércukor) a vérből az izomba
  • zsírok a zsírszövetből:
    • csak aerob oxidációval adnak E-t
    • bomlás glicerinre+zsírsavakraà
    • vérkeringésbe à izomba à
      • glicerin belép a glikolízisbe
      • zsírsavakàβ- oxidációval rövidülnekà acetil-koenzim-Aàcitrátkör
    • ugyanannyi zsír 2x több E-t ad, mint a glükóz; DE oxidációjuk csak kb. 70%-os hatásfokúà a szénhidrátégetést preferálja a szervezet
    • fehérjék- főleg izomfehérjék
      • csak aerob oxidációval adnak E-t
      • csak a szénhidrát- és zsírtartalékok felélése után
      • 70-80 perces folyamatos, nagy intenzitású izomtevékenységet követően (maratoni futás, triatlon à kívülről szükséges bevinni tápanyagot)
      • fehérjeà aminosavàcitrátkör

 

Izomzat

 

Glükózfelhasználás a májban

 
   

 

 

Keringés

 

GLÜKÓZ→glikogén→glükóz

Zsírszövet

 

Zsírszintézis→neutrális zsír→VLDL

 

Zsírszövet

Funkciók

  • hőszigetelés
  • tápanyag raktározása
  • támasztó szerep: hézagpótlás (szemüreg, szív)
  • mechanikai védelem (pl.: talp, tenyér)
  • E-vitamin (alfa-tokoferol)

Két típus:

  • barna zsírszövet: hőtermelés (csecsemőkben- lapockák, vesék, csecsemőmirigy körül)
  • sárga/fehér zsírszövet: barnából alakul ki, felnőttekben

Mennyiség

  • ffi:15-18%
  • nő:20-25%

Elhelyezkedés

  • bőr alatti zsírszövet
    • ffi: hasfalon
    • nő: váll, emlő, fenék, comb
  • testüregekben
    • gátor, csepleszek, bélfodor, vesék körül
    • ha túl sok: viszcerális/hasi elhízás

A nőknek több barna zsírszövetre van szükségük a hőtermeléshez és testük melegen tartásához.

 

Zsírszövet

  • zsírsejt (adipocyta)
    • egyetlen nagy zsírcsepp tölti ki
  • alaphártya: minden zsírsejt körül
  • rácsrostok, fibrociták: mechanikai védelem
  • kapillárishálózat
  • Leptin
    • polipeptid hormon
    • zsírszövet termeli
    • a zsírraktárok teltségéről tájékoztatja a központi idegrendszert (hipotalamuszt)
    • vérplazma magas leptinszintjeà
      • jóllakottság érzése, táplálékfelvétel csökkenése
      • fokozódik az anyagcsere, vagyis az E felhasználás
    • leptin rezisztenciaàelhízás

 

Energiaraktározás a zsírszövetekben

  • a zsírsejtekben ilyen formában tárolódnak a zsírok: trigliceridek vagy más néven neutrális zsírokà
    • glicerin-3-foszfát+
    • 3db zsírsav

telített zsírsavak-SFA

egyszeresen telített zsírsav-MUFA

többszörösen telítetlen zsírsavak-PUFA

 

A zsírszövet gyarapodása

  • történhet szénhidrátok által:
    • szénhidrátdús táplálék (azaz fölöslegben a szervezetbe juttatott szénhidrát)
    •  lebontás monoszacharidokraà keringési rendszerben (glükóz formában)
    • a vérből a zsírsejtek fel tudják venni a glükózt inzulin jelenlétében
    • hasnyálmirigy inzulintermelésének fokozódását épp a szénhidrátdús táplálék indítja be
    • glükóz felvétele a vérből
    • a zsírsejtek a glükózt glierin-3-P-á és zsírsavakká alakítják àtrigliceridként tárolják
    • ezért gyarapodik a zsírszövetünk a magas cukor/szh. tartalmú élelmiszerektől
  • Történhet a táplálékkal fölöslegben bevitt zsírok/lipidek által
  • emésztőrendszerànyirokkeringésàkeringési rendszerben
  • a vérben fehérjéhez (apoproteinekhez) kötve szállítódnak a lipidekà= lipoproteinek
  • a zsírsejtek fel tudják venni a triglicerideket a vérben keringő kilomikronokból-tárolják

 

A zsírszövet fogyása

=a trigliceridek lebontását jelenti a zsírsejtekben= lipolízisàa zsírsavak a vérbe àszövetekbe ( szív, vázizmok), amelyek E előállítás céljából lebontják

  • étkezések között, éhezés során tartós fizikai vagy pszichés terhelést követőenà
    • e hormonok termelése fokozódik:
      • adrenalin
      • noradrenalin
      • glukagon

  • lipázok: aktiválódnak (=triglicerideket bontó enzimek)

  • zsírsavak a vérbe-albuminhoz kötve szállítódnak

  • szív és vázizom szövetbe jutvaàoxidatív lebontás (citromsav-ciklus, stb.)àE

 

A rendszeres fizikai aktivitás hatásai az izomrendszerre

  • izomtömeg: nők25-35% férfiak40-45%
  • izomzat aktivitásaàtestünk aktivitása, anyagcseréje, energiafogyasztása
  • rendszeres edzésàfejleszti az izmokat és a mozgás passzív szerveit is
  • doppingszerek alkalmazásaàa mozgás passzív szerveinek fejlődése elmarad az aktív szervekétőlàsérülések, spontán törések, szalagszakadások

A rendszeres edzés hatása

  • az izomerőre
  • a gyorsaságra
  • az állóképességre

 

Erő

Az izomnak az a tulajdonsága, amelynek segítségével nagy ellenállást képes legyőzni az izomzat összehúzódása révén.

 

Maximális/statikus erő

  • az izometrikusan, statikusan kifejtett legnagyobb feszítés

Függ:

  • nem, életkor (ffi max: 20-35, női max.: 18-30)
  • az izom keresztmetszetétől
  • bekapcsolódó motoros egységek száma, szinkronizációja

 

 

Gyorserő/dinamikus erő

  • segítségével az izom erejét mozgási energiává alakítja, tehát valamely tárgyat nagy sebességű mozgásra tud késztetni

Függ

  • az izom statikus erejétől
  • a rostösszetételtől: gyors rost- nagyobb dinamikus erő
  • nyugalmi hosszúság: hosszabb izom-nagyobb erejű összehúzódás
  • beidegzés: gyors ingerületátvitel
  • koordináció

 

Erő állóképesség

Mérsékelt ellenállással szembeni hosszan tartó erőkifejtés

  • labdajátékok, küzdősportok, futás, kerékpár, úszás, kajak-kenu, stb. (közép- és hosszútávú versenyszámok)

 

Erőedzés

Egyre nagyobb ellenállás ellen végzett munka.

Hatása:

  • az izom hipertrófiája: az izomrostok keresztmetszetének növekedése (számuk nem növekszik) àaz izomtömeg 30-60%-kal növekedhet

Szerkezeti és működési változások az izomban

  • az izomrostok belsejében a miofibrillumok (aktin, miozin fehérjeszálak) száma
  • nő a szarkoplazma mennyisége
  • vastagabb és erősebb az izomkötegek közötti kötőszövet
  • nő a mitokondriumok számaà hatékonyabb E előállítás
  • nő a lebontó izomenzimek aktivitásaàhatékonyabb E előállítás
  • nő a raktározott glikogén és zsírok mennyisége az izomszövetbenàtöbb közvetlen E forrás

 

Edzés-ellenerő nagysága és gyakorlatok ismétlésszáma

  • maximális 70-90%-ával végzett erőgyakorlatok
  • először törzsizmaiàvégtagok
  • kis ellenállás, nagy ismétlésszámàidővel fordítva

 

Életkori függés

  • gyermekkor: saját testsúly mozgatásával törzsizomzat fejlesztés (gerincsérülések megelőzése)
  • erőedzések: 16-18 éve kortól érdemes kezdeni
  • felnőttként ízületi stabilitás, tartáshibák megelőzése

 

Gyorsaság

Az a képesség, amelynek segítségével egy adott mozdulatsor a lehető legrövidebb idő alatt végrehajtható

 

Reakciógyorsaság/reakciósebesség

  • =mozdulatok gyorsasága
  • nagymértékben genetikailag meghatározott

Edzés hatására

  • fejlesztése nehéz, mert sok örökletes tényezőt tartalmaz
  • FT/ST rostok aránya nő
  • izom enzimaktivitása nő
  • ingerületáttevődés sebessége nő

 

Mozgásgyorsaság

  • = ciklikus helyzetváltoztató haladás (pl. futás) gyorsasága

Függ

  • dinamikus erő
  • koordináció (idegi szabályozás) FÜGG:
    • technikai tudás (úszás, korcsolyázás, stb.)
    • született beidegzési jellemzőkàizomrostok összetétele, izomkontrakció sebessége- reakciógyorsaság

 

Állóképességi edzés

Olyan sporttevékenység, amely minimum 20 percig tart, a maximális intenzitás 60-80%-ával. Az intenzitás a pulzusszámmal mérhető.

Izomra kifejtett hatás:

  • több anaerob energiaforrás: gazdagabb ATP- és KP- raktárak, nő a glikolitikus enzimek aktivitása
  • csökken a tejsav-dehidrogenáz aktivitásaàkevesebb pirosszőlősavból lesz tejsav
  • nő a vér pufferkapacitásaàkisebb mértékű savasodás
  • több mitokondrium, nő az oxidációs enzimek aktivitásaànő az izom O2 felhasználási kapacitása (=no a VO2max)
  • nő a mioglobin koncentráció
  • nő a glikogén és zsírraktár az izomban
  • jobb az erek vérellátottsága
    • gazdagabb hajszálérhálózat
    • javul az erek tágulékonysága
  • elsősorban a szív-keringési rendszer fejlesztése
  • minden sportágban, ahol szükséges aerob állóképesség vagy az anaerob terhelések között gyors aerob regeneráció (labdajátékok, küzdősportok is)
  • különösen fontos 14-22 éves kor között (szív fejlődésének törvényszerűségei miatt, pl. koszorúér hálózat)
  • egészségvédő szerep: szív- keringési betegségek megelőzése

 

Állóképesség

Az a képességünk, amelynek segítségével huzamosabb időn keresztül, kitartóan és viszonylag magas szinten vagyunk képesek valamilyen tevékenység végzésére.

  • tartós állóképesség: hosszan tartó dinamikus sportmozgás
    • hosszútávfutó, úszó, kerékpározó
    • leggyakoribb limitált tényező: szív-keringési rendszer kapacitása
  • erő-állóképesség/statikus állóképesség
    • statikus izomerő függvénye
  • gyorsasági állóképesség pl. labdajáték
    • perifériásan gyors: gyors rostok az izomzatban
    • centrálisan állóképes: fejlett szív-keringési-légzőrendszer
  • szellemi állóképesség: hosszan tartó koncentrálóképesség

 

A terminális oxidáció során O2 szükséges, ahhoz, hogy az ATP-szintáz ADP-ből ATP-t szintetizáljon az izomkontrakcióhoz.

Aerob rendszer: az oxigén fogalmának rendszere a szervezetben

Részei:

  • légzőrendszer: O2 felvétele
  • szív-keringési rendszer: O2 szállítása
  • oxidációs enzimrendszer az izmokban: a tápanyagok égetése a felvett O2 segítségével

Az O2 szállítás és felvétel hatékonysága meghatározza az E előállítás hatékonyságát, így az izomműködés teljesítményét!

VO2max=a szervezet maximális O2 szállítási kapacitása~állóképesség

 

Légzés

  • légzésfrekvencia= 1 perc alatti légvételek száma; ált. 12-18/perc
  • légzésmélység=az egy légvétellel tüdőbe áramló levegő mennyisége; ált. 0,5L
  • légzési perctéfogat= az 1 perc alatt a tüdőn átáramló levegő mennyisége; ált. 6-8L
  • hiperventilláció= szapora légzés; a légcsere meghaladja az anyagcsere által adott szintet
  • hipoventilláció=a légcsere alacsonyabb az anyagcsere szintnél

 

A tüdő mozgása passzív

  • kevés simaizom
  • főleg rugalmas kötőszövet
  • mellhártya

 

Légzőizmok (harántcsikolt izom)

  • rekeszizom
  • külső bordaközi izmok-belégzés- rekeszizom ellapul
  • belső bordaközi izmok-kilégzés-a rekeszizom bedomborodik
  • hasfal elülső izmai

 

Vitálkapacitás: az erőltetett belégzés után végrehajtott erőltetett kilégzés alatt mért levegőtérfogat

Részei:

  • nyugalmi légzéstérfogat (0,5l)
  • belégzési tartalék 2-2,25l
  • kilégzési tartalék 1-1,5l
  • összesen: 4-4,5l

reziduális maradéklevegő: kb. 1,5l: akaratlagosan nem lélegezhető ki

 

Légköri levegő összetétele

  • O2 20,98%
  • CO2 0,04%
  • N2 78,06%
  • egyéb 0,92%

 

Gázcsere a tüdőben-külső légzés

  • külső légzés=gázcsere a tüdőben –(levegő –vér)
  • köztes gázszállítás a vérben:
    • vörösvértesrek (hemoglobin, Hb): O2
    • vérplazma & Hb: CO2
  • belső légzés: gázcsere a szövetekben (vér-sejtek)

 

Fizikai aktivitás hatására…

  • fokozódik a szimpatikus idegrendszer aktivitása
  • adrenalin, noradrenalin elválasztás nő (mellékvesevelő)
  • nő a vér CO2 szintjeàkemoreceptorok

  • kitágul a légcső és a hörgők
  • mélyebb légvételek
  • nő a légzésfrekvencia
  • =nő a légzési perctérfogat
  • Maximális terhelés esetén a légzési perctérfogat a nyugalmi érték 20-22-szerese

nem a légzés limitálja az izmok maximális O2 felvételét

 

Légszomj…

  • mozgásintenzitás növekedéseàlégzésintenzitás növekedése, egy szintig arányosan
  • aerob energianyerési folyamatok az izomban: 1O2à1CO2
  • nagy edzésintenzitásàanaerob energianyerési folyamatok az izmokbanàtejsavàvér átmeneti savasodásaàpufferrendszerek semlegesítikàextra CO2 a vérbenàfokozott légzés szükséges az eltávolításáraàfokozottabb légzés, mint amit az izmok O2 igénye indokol

  • légzési ekvivalens: az izomzat által 1ml O2 felvételéhez szükséges be- és kilégzett levegő mennyisége
  • Ventillációs küszöb: az a terhelésintenzitás, amelynél a légzés fokozódásának linearitása megszűnik és a légzési ekvivalens hirtelen emelkedni kezd

 

Rendszeres edzés hatása

  • fejlettebb légzőizmok
  • légvételek mélyebbek
    • kisebb holttér a tüdőben
    • mellkasfalban tárolt rugalmas energia nagyobb

à energiatakarékosság

  • nyugalmi légzésfrekvencia alacsonyabb
    • edzett 12-14/perc
    • nem edzett 16-18/perc
  • tüdőerek tágabbakàtöbb O2 felvétele és szállítása
  • terheléskor hamarabb tágulnak a hörgők
  • nagyobb mértékben növelhető a légzési perctérfogat
    • edzett 180-200 L
    • nem edzett 80-100L
  • nagyobb vitálkapacitás
    • de: ez genetikailag és testméret által erősen meghatározottà
    • a nagyobb vitálkapacitás ne arányos az állóképességgel
    • vízi sportolókban, evezősökben, sprinterekben nagy=légzés ritmusát bekorlátozó sportok

 

A keringési rendszer felépítése

Feladata:

  • légző- és emésztőrendszeràO2 tápanyagokàsejtek
  • sejtekàbomlástermékek, CO2àkiválasztó és légzőrendszer

Vérkörök

  • nagy vérkör: bal kamra-aorta-test&szív-jobb pitvar
  • kis vérkör: jobb kamra-tüdőverőér- tüdő- tüdő véna- bal pitvar

 

Perifériás keringés

Az erek típusai

  • verőerek (ütőerek, artériák):
    • vastag, simaizomrétegà
    • magas vérnyomásértékek
  • hajszálerek (kapillárisok)
    • faluk egyetlen rétegű (laphám, endothelium)
    • O2/CO2, tápanyagok/anyagcsere végtermékek, vérplazma/sejtközötti közeg kicserélődése
  • visszerek (gyűjtőerek, vénák)
    • vékony simaizomréteg
    • alacsony vérnyomásértékek
    • billentyűk

A vérkeringés fenntartása: a szív ritmikus pumpálása

Pulzushullám: a szisztolé okozta vérnyomáslökés végigfut az artériákon. Nyugalmi normálérték 60-80/min

Vérnyomás: a vérnek az erek falára kifejtett hatása

  • a vérnyomás folyamatosan csökkenà
    • aorta: 150-180 Hgmm,
    • kapillárisok: <20Hgmm,
    • véna: akár 1Hgmm
  • felkari verőérben:
    • szisztolés: 120-140Hgmm
    • diasztolés:75-90Hgmm

 

A szív

A szívizomszövet edzhető

Pulzustérfogat: egy kamrai összehúzódás alatt az aortába lökött vér mennyisége 60-70ml

perctérfogat: egy perc alatt a szíven átáramló vér mennyisége

  • =pulzustérfogat x a szívfrekvencia
  • nyugalomban 4-6L

 

Ingerképző- és vezető rendszer

  • önálló ingergenerálás (szinusz csomó, pitvar-kamrai csomó)àingerület végigterjedése a szív izomzatánà összehúzódás

Szívfrekvencia: a szív percenkénti összehúzódásának száma 60-80/perc

szimpatikus idegrendszer serkenti, a paraszimpatikus gátolja

Szívfrekvencia-variabilitás: két szívverés közötti időtartam változékonysága:

  • a vegetatív idegrendszer szimpatikus, illetve paraszimpatikus aktivitásának indikátora

 

Koszorúerek (coronaria)

  • szív- intenzív és folyamatos munkaà
  • nagy oxigén és tápanyagigényà
  • külön vérellátás: kettő koszorú(s)ér (coronaria)
  • eredet: aorta
  • ágaik: végartériák (infarktusveszély)
  • végződés: jobb pitvar

 

Szívinkfarktus-szívizom elhalás

Oka:

  • (szívkoszorúerek elzáródása)
  • vérrög-trombózis vagy
  • érszűkület-érelmeszesedés következtében
    • gyakran az érfalra rakódó zsírszerű anyagok (koleszterin) okozzák
    • erre vérlemezkék rakódhatnakàvérrög

Következmény:

  • az a szívizomterület, amely nem jut vérellátáshoz, így O2-hez és tápanyagokhoz semàelhalànem tud összehúzódni

 

Fizikai terhelés hatására…

Fokozódik a szimpatikus idegrendszer aktivitása

Adrenalin, noradrenalin elválasztás nő (mellékvesevelő)

 

Nem edzett emberekben:

  • szívfrekvencia (HR) jelentősen nő alacsonyabb maximális érték (MHR) lassabban áll vissza nyugalmi értékre
  • pulzustérfogat csekély mértékben nő, inkább már csak kimerülés fázisában kb. 70mlà100ml
  • perctérfogat kb. 4x-esére nő (max 18-20L)

Edzett személyekben

  • szívfrekvencia (HR) kevésbé emelkedik magasabb maximális érték (MHR) gyorsabban nyugszik meg
  • pulzustérfogat hamarabb és nagyobb mértékben nő
  • perctérfogat jelentősen nő (max. 30-35L)

 

Rendszeres fizikai aktivitás

Edzett szív (sportszív; athlete’s heart): a sportoló szíve, ami magába foglalja mindazokat a kardiovaszkuláris alkalmazkodási jellemvonásokat, amiket a hosszú időtartalmú edzés kivált

  • sok szívbetegség megelőzésében jelentős szerepe van
  • szabadidő sport hatékonyan fejleszt edzett szívet

Morfológiai jelek:

  • hipertrófia:
    • nagyobb üreg
    • vastagabb szívfal
  • jobb koszorúsér-ellátás

 

Funkcionális jelek:

  • jobb kontraktilitás (összehúzódó képesség)
  • jobb elernyedési (relaxációs) képesség
  • gazdaságosabb anyagcsere
  • módosult elektromos aktivitás

 

A bal kamra izomzata (falvastagsága) és az ürege is nő

  • hipertrófia nő az állóképességi munkával arányosan:
    • nem edzettekàerősportolókàlabdajátékosokàállóképességi sportolók
  • állóképességi sportokàbal kamra üregének növekedése
  • minden sportágbanàfalvastagság növekedése
  • pulzustérfogat növekedése a terhelés során
  • nagyobb maximális perctérfogat
    • edzetlen: 18-20L
    • edzett: 30-30L
  • több vér, O1 és tápanyag a működő izomzatnak
  • nagyobb fizikai teljesítmény

 

Gazdagabb koszorúsér hálózat

  • tágabb koszorúsér artériák
  • gazdagabb koszorúsér kapillárishálózat
  • fiatalkori állóképességi munkával
  • pubertáskor utáni edzés hatására már nem gazdagodik a koszorúsér hálózat (állatkísérletes eredmény)
  • szívinfarktus esetén az elzáródás következményei is enyhébbek
  • védelem a szívbetegségek ellen

 

Jobb kontrakciós (szisztolés) és elernyedési (diasztolés) képesség

  • nő a miozin fehérjeszálak ATP- hidrolizáló aktivitása
  • gyorsabb E nyerés
  • fokozott a szívizomsejtek rövidülése
  • javul a kontraktilitás és a tágulékonyság
  • a szív kisebb E befektetéssel tud összehúzódni (hatékonyabb pumpafunkció)
  • nagyobb fizikai teljesítmény

 

Gazdaságosabb anyagcsere

  • az edzett szívizom zsírsav- és glukózfelvételeàmagasabbàaerob lebontásàtöbb ATP keletkezik
  • állóképességi sportolók adott teljesítményt alacsonyabb szívizom vérátáramlás mellett teljesítenek
  • nagyobb fizikai teljesítmény

 

A szív elektromos aktivitása módosul

  • csökken a beidegzés nélküli szív frekvenciája
  • megváltozik az EKG görbe

 

A vegetatív idegrendszer megváltozott aktivitása miatt:

  • emelkedett nyugalmi paraszimpatikus aktivitás
  • csökkent nyugalmi szimpatikus aktivitás

 

Alacsonyabb pulzusszám

  • emelkedett paraszimpatikus aktivitás miatt (rövidtávú edzések esetén)
  • sinuscsomó saját spontán aktivitásának csökkenése miatt (hosszú távú edzések esetén)

 

 

 

Nem edzettek

Edzettek

 

Nyugalomban

70-75/perc

45-55/perc

(40% kül.)

Enyhe terhelés

120-140/perc

70-80/perc

(80-100% kül.)

 

Alacsonyabb pulzusszám előnyei

  • szisztolé időtartama változatlan
  • a diasztolé (a pihenés) hosszabb
    • kamraizomzat jobb regenerációja
    • jobb kamratelődésànagyobb pulzustérfogat
    • koszorúér keringés csak diasztoléban szabadàa szív jobb O2 és tápanyag ellátása
    • a terhelés alatt a szív jobb teljesítménye
    • koszorúér betegségek elkerülése

 

Alacsonyabb nyugalmi perctérfogat

  • csak a magas szinten edzett, aktuálisan is jó állapotban lévő állóképességi sportolók esetében

Lehetséges magyarázatok

  • az edzett szervezet minden működése takarékon van- alapanyagcsere is alacsonyabb- kisebb a szövetek O2 igénye
  • edzett izomzat gazdagabb hajszálérhálózata, jobb oxidációs enzim aktivitása- kevesebb vérből is több O2 nyerhető

 

A sportolók hirtelen szívhalála

  • sportolás sokkal több előnyt jelent a keringési betegségekkel szemben, mint veszélyt
  • látens szívbetegségek (kardiomiopátia, koszorúsér-rendellenességek, szívizom-ischameia, ingerképzés és-vezetés zavarai) esetén vezethet tragikus következményhez
  • sportorvosi szűrés:
    • nyugalmi és terheléses EKG, echocardiographia

 

A keringés megváltozása fizikai terhelés hatására…

Dinamikus terhelés

  • izompumpaàvénás keringés gyorsulàfokozódik a vénás vér visszaáramlása a szívbeà
  • nő a pulzusszám és a pulzustérfogatà nő a vér áramlási sebessége
  • nő a prectérfogatà nő a szisztolés vérnyomás
  • vázizmokban kitágulnak az erekàcsökken a teljes perifériás ellenállásà csökken a diasztolés vérnyomás
  • közepes intenzitású terhelés: 160/75-80Hgmm
  • maximális terhelés: 200*220/20-40Hgmm
  • keringési redisztribúció (újraeloszlás)

Statikus terhelés

  • szív teljesítménye alig nő
  • izmok tónusa nőàteljes perifériás ellenállás nő a keringési rendszerben
  • szisztolés és diasztolés vérnyomás is nő 190-200/140-150Hgmm

 

Keringési redisztribúció

A vér újraeloszlása a szervek között, a vérellátás átszerveződése fizikai terhelés során

  • vázizomzat: a perctérfogat 15-16=-árólà88-90%-ra, a vérellátás 20-35x-ös emelkedése
  • szív koszorúsér-keringése: a perctérfogat növekedésével arányosan nő a szív vérellátása; a relatív vérellátása nem változik, sőt, kicsit csökken (rövidebb diasztolé, nyugalomban luxus ellátás)
  • agy: állandó vérellátás
  • máj: a vérellátás jelentősen csökken; a máj, a belek, az egész hasi terület: 30% à1-2%
  • vesék: a vérellátás a max. perctérfogatnak 24%-áról 1%-ára is csökkenhetà terhelés alatt a vese alig választ ki vizet
  • bőr: keringésének változása a terhelés alatt nem egyirányú
    • a testhőmérséklet növekedésének ellensúlyozására verejtékezésàa vérátáramlás jelentős növekedés
    • később csökken a vérellátás- izmok vérellátásának fordított arányban (a kimerülés határán az addig kipirult sportoló sápad, az addig emelkedett bőrhőmérséklet csökken, a maghőmérséklet emelkedik)

 

A rendszeres edzés hatásai- az edzett szervezet keringési változásai

  • a vérnyomás kicsit alacsonyabb
  • a nyugalmi perctérfogat csökkenése
  • gyorsabb és tökéletesebb alkalmazkodás a terheléshez:
    • alacsonyabb pulzusszám
    • nagyobb pulzustérfogat
  • gyorsabban nő az izmokhoz irányuló vérkeringés
    • a combartéria belső átmérője nagyobb
    • gazdagabb kapillárishálózat az izmokban
    • gyorsabb a kapillárisok megnyílása
  • gyorsabb a vér redisztribúciója (a vegetatív szabályozás élénkebb válasza)
  • nagyobb vértérfogat
  • mérséklődhet az artériás rendszer tágulékonyságának életkorral járó romlása

 

Magasvérnyomás betegség (hipertónia)

  • 140/90 Hgmm fölött
  • a lakosság kb. 20%-át érinti; életkorral gyakorisága nő
  • a rendszere edzés csökkenti a nyugalmi vérnyomást:
    • megelőzésben: 3-4Hgmm-el
    • kezelésben:~10Hgmm-el
  • heti 3x fél órás, kis intenzitású, dinamikus állóképességi mozgásforma már hatékony
  • magasabb nyugalmi vérnyomást eredményez, vagyis káros is lehet
    • erőnléti edzés: statikus, izometriás terhelés
    • kerékpározás: felső végtag izometriás terhelése miatt
    • vízi sportok: víz hidrosztatikai nyomása, víz alacsonyabb hőmérséklete, karmunka nagyobb aránya miatt
  • a magas vérnyomás elleni gyógyszerek többsége nem használható rendszeres edzést végző személyeknél

Élettani mechanizmus

  • vegetatív szabályozás
    • csökkent nyugalmi szimpatikus aktivitás
    • paraszimpatikus tónus növekedése
  • csökkent nyugalmi pulzusszám és perctérfogat
  • értágító anyagok koncentrációjának emelkedése (prosztaglandinok, endorfinok)

 

Vénás keringési zavar

  • általában alsó végtag-álló foglalkozásúaknál
  • hosszan tartó statikus terhelés
  • vénás pangás
  • gyulladást vált ki, érelmeszesedés esetén rög szakad le az érfalról
  • érelzáródás (trombózis)
  • ha a rög a tüdőerekben akad megàtüdőembólia

 

Bemelegítés

Az edzéselején végzett kis vagy fokozódó intenzitású mozgássorozat, amelynek segítségével a szervezet átáll a pihenés alatti szabályozásról a terhelés alatt működő szabályozásra

 

  1. Az izmok hőmérsékletének emelése: néhány tizedfokos emelkedésàoptimális feltétel az izomrostok működéséhez, az oxidatív enzimek működéséhez
  2. Belső szervek működésének átállítása: fokozódik a szív működése, tágulnak a hörgők, csökken a hasi szervek működése, megváltozik a vér eloszlása a szervezetben: az izmok, szív vérellátása nő, más szerveké csökken; a periférián (a sejtekben) fokozódik a szénhidrátok, zsírok égetése; emelkedik a vércukorszint
  3. Mozgásminták, dinamikus sztereotípiák bejáratása: agykéregben tárolt mozgásminták aktiválása+az érintett izmok és ízületek bejáratása

 

  • 1-2. cél: a szervezet általános felkészítése- a bemelegítés egy része minden sportágban azonos módszerekkel (gimnasztika, kocogás)
  • cél: a bemelegítés specifikus, sportágra jellemző szakasza
  • bemelegítő krémek, masszázs- csak az izmok hőmérsékletét emelik, állapotukat javítják

 

Következmények

  • élettani szempontból ideális állapot, javul a teljesítmény, nő a reakciósebesség
  • sérülések megelőzése: izmok megfelelő állapotában, csökkent izomtónusàizomrostok szakadása megelőzhető+jobban uralt mozdulatok
  • lelki és gondolati ráhangolódás

 

Fáradás élettani háttere

  • ha a munkavégzés intenzitása vagy időtartama az egyéni teljesítőképességet meghaladja, a kimerülés állapota következik be
  • a fáradás védő funkció a kimerülés ellen

Lokális (izom-) fáradás

  • rövidebb, nagy intenzitású, anaerob munka esetén
  • a fizikai erő fáradása

Lehetséges okai:

  • az ingerületátvitel lassulása az ideg-izom szinapszisban
  • az izom lebontó enzim-aktivitásának csökkenése:
    • aerob helyett anaerob munkaà a tejsavàlaktacidózis: pH <6,3 az izomszövetekbenàlebontó izomenzimek gátlásaàkevesebb Eàizomtevékenység gátlása
    • nem megfelelő izom vérellátása: tartós és maximális kontrakció alatt az erek összenyomódnakà kevés az O2

 

Általános fáradás

  • a teljesítmény romlása hosszan tartó fizikai aktivitás alatt
  • dinamikus izommöszehúzódás (pl. futás) hosszú idejű fenntartása csak akkor lehetséges, ha az izomrostok összehúzódásának ereje nem haladja meg a max. erő 10-20%-át
  • edzettségà a fáradás latenciaideje nő
    • nem edzettekben: az idegrendszer (pszichés) tűrőképesség gyengébbàfáradás
    • edzettekben: inkább élettani okok, lokális tényezők okozzák a fáradását

Lehetséges okai

  1. Központi idegrendszer (pszichés)
  2. Oxigén-hiány
  3. Az izom nem megfelelő állapot
  4. Energiaellátás kimerülése

 

Központi idegrendszeri (pszichés) fáradás

  • az agy vérellátása a terhelés alatt szigorú szabályozás következtében állandó, így élettani szinten nem fárad
  • de kétféle agyi fáradás mégis lehetséges:
    • koncentráció csökkenése: a döntések, technikai megoldások tökéletlensége
    • a túlterheltség következtében motivációhiány

Izom egyre romló állapota

  • sorozatos terhelés esetén még edzettebbekben is tejsav és egyéb anaerob anyagcseretermékek, szabad gyökök felszaporodása, és az izmok mikrosérülései à energia előállítás gátlódásaà

 izomfáradás

  • idővel egyre kevésbé ingerelhetők az izomrostok
  • rövid, erős izommunka során vízfelvétel miatt megduzzadhatnak az izom

 

Oxigén hiány

Oxidációs (lebontó) folyamatok gátja; a fáradás leggyakoribb oka

  • a légzőrendszer nem játszik limitáló szerepet a teljesítményben- terhelés alatt a kapacitása 10-20x-ára nő; légzőszervi betegségek esetén akadályoz csak
  • szív-keringési rendszer: a leginkább limitáló tényező- terhelés során a perctérfogat csak 5-9x-ére tud nőni Edzettekben:
    • a szív alkalmazkodik a terheléshezàedzett szív/sportszív
    • perifériás keringési alkalmazkodás: sűrűsödik az izmok hajszálérhálózata, tökéletesebb keringési resztribúció

à működő izom maximális O2 felvevő képessége nő (VO2max)

à edzetteknél csak később jelentkezik O2 hiány és így fáradtság

 

Energialelőállítás kimerülése

  • az izom könnyen elérhető szénhidrát és zsírraktárai kimerülnek (kb. 70-80 percig elegendő)
  • vércukorszint csökkenése, az ún. eléhezés jelenségeàfáradtság és gyengeségérzés
  • több órás izommunkaàmáj glikogénraktárai is kiürülnek, a zsírégetés pedig csak az aerob kapacitás 70%-ával működik

 

Regeneráció

Az a folyamat, amely során az elfáradt szervezet visszanyeri teljesítőképességét

A regeneráció aerob energiaellátást igényel, így a jobb aerob kapacitású sportolók regenerációja gyorsabb!

  • nagyon gyors fázis: 10mp-néhány perc
    • ATP és kreatin-foszfát helyreállítás (30mp-3-5perc)
    • oximioglobin újraképződés (10mp-1,5perc)
  • lassú fázis: néhány perc-néhány óra
    • az izomból a tejsav eltűnik, megszűnik az izom savas állapota
    • csökken a megemelkedett izom és testhőmérséklet
  • nagyon lassú fázis: több nap, edzések között
    • szabadgyökök eltávolítása az izomból izom mikrosérüléseinek regenerációja
    • tápanyagraktárak feltöltése (izom és máj glikogénraktárai, izom zsírraktárai)

 

Túledzettség

A tartós túledzésből fakadó kellemetlen tünetegyüttes. Krónikus állapot. Az edzések ellenére a teljesítmény folyamatosan csökken, anélkül, hogy valamilyen betegség magyarázná azt.

  • nem csupán túlterhelés! ami csak átmeneti teljesítménycsökkenéssel jár és megfelelő pihenéssel az edzések között még nem vezet tartós működészavarhoz
  • a hormonális és idegrendszeri szabályozás, az anyagcsere, a vér és az immunológiai működések komplex zavara

 

Rövid időtartamú túledzés

  • 1-3 hét túledzés hatása
  • a regenerációs idő
  • főként perifériás fáradás a túlterhelt izmokban
  • olyan határterhelés zóna, amely része a normál edzési folyamatnak-edzésalkalmazkodást vált ki

Hosszú időtartamú túledzés

  • > 2 hét regenerációs idő
  • nem tekinthető hasznos állapotnak
  • teljesítmény tartós csökkenése
  • további betegségek, károsodások veszélye

 

Tünetek:

  • az aerob és anaerob teljesítmény csökkenése
  • lassabban regenerálódik a szervezet
  • izmok: izomerő csökken, gyakori izomsérülések, gyulladások
  • hamar emelkedik edzés során a szimpatikus aktivitásà gyors pulzusemelkedés terheléskor
  • kardiovaszkuláris rendszer: lassabb pulzusmegnyugvás, magasabb vérnyomás
  • anyagcserezavarok: fokozott lebontás a szervezetbenàtúlzott fogyás, étvágytalanság
  • immunrendszer: csökken a fehérvérsejtszám, gyakori fertőzések, gyakori herpesz, övsömör
  • vér: csökken a vörösvértestszám és a hemoglobin mennyisége, vérszegénység
  • hormonrendszer: nő a stresszhormonok szintje (adrenalin, noradrenalin), menstruációs és libidó zavarok
  • idegrendszer
    • állandó fáradtság, fásultság, motivációhiány
    • fejfájás, émelygés, hányinger
    • ingerlékenység, agresszivitás
    • koncentráció zavarai edzés alatt, alvászavarok
    • rossz mozgáskoordináció

 

Egyszerű szénhidrátok (monoszacharidok)

  • szőlőcukor/glükóz
  • gyümölcscukor/fruktóz

Összetett szénhidrátok (diszacharidok)

  • tejcukor/laktóz (glükóz+galaktóz)
  • répacukor/szacharóz (glükóz+fruktóz)
  • malátacukor/maltóz (glükóz+glükóz)
  • édes, vízben oldható

Összetett szénhidrátok (poliszacharidok)

  • keményítő- növényi tartalék tápanyag, amilóz (100-300)+ amilopektin (elágazó)
  • glikogén- állati tartalék tápanyag
  • cellulóz- növényi sejtfalak
  • tartalék tápanyagok vagy szervezeti tápanyagok

 

Zsírsavak

  • telített, pl. palmitin-, sztearinsav szobahőmérsékleten zsírneműek
  • telítetlen (egyszeresen vagy többszörösen) pl. olajsav, gamma-linolénsav, omega 3 zsírsavak (esszenciális), szobahőmérsékleten folyósak, olajszerűek

Zsírok (trigliceridek/neutrális lipidek)

  • glicerin&zsírsavak/olajsavak
  • tartaléktápanyagok

Foszfolipidek

  • membránok, idegszövet

Szterinek

  • koleszterin, hormonok, epesavak, stb.

 

„Jó zsírok”

  • kenhető vagy folyékony, akár a hűtőből kivéve, főleg növényi eredetű élelmiszer
    • többszörösen telítetlen zsírsavak: napraforgó, repcemag, szójabab, lenolaj, diófélék, margarin
    • egyszeresen telítetlen zsírsavak: olíva, repcemag, olaj, mogyoró, margarin

„Rossz zsírok”

  • szilárd, leggyakrabban állati eredetű ételek
    • telített zsírsavak: kövér húsok, zsíros tej, vaj, gyorsételek, trópusi olajak, sajt, tészták, kolbászfélék, torta
    • transzfer zsírsavak: gyorsételek, tészták, vaj, zsíros hús

 

 

Aminosavak

  • savas (-COOH) és bázikus (+NH2) csoport is
  • 20-21-féle oldallánc (R)-sorrendàfehérjék elsődleges szerkezete
  • 10-féle aminosavat a szervezet önmaga nem képes előállítaniàeszenciális aminosavak
  • teljes értékű fehérje: aminosavak mennyisége és minősége

Fehérjék funkciói

  • enzimek-biokatalizátorok
  • sejtek-szövetek szerkezete pl.: kollagén
  • izomszövet
  • hormonok, immunrendszer, stb.

térszerkezet változása, elvesztéseà funkcióvesztés, denaturáció, koaguláció: hőhatás, kémiai anyagok, nehézfémek, stb.

 

Emésztés

Hol?

Emésztő-nedv

Em. enzim

Mit?

Egyéb

Funkció

Szájüreg

nyál

ptialin

keményítőà

maltóz

lizozim

baktericid hatás

maltáz

maltózà

glükóz

mucin

szájnyálkahártya védelme

Gyomor

gyomornedv

pepszin

fehérjeàpoli és dipeptidek a tejfehérjét (kazein) kicsapja

majd a keményítő bontja

nyák

sósav

gasztrin

gyomornyálkahártya védelme savas pH a pepszin működéséhez peptidhormon, gyomorürülés serkentése

kimozin

Hasnyálmirigy

hasnyál

tripszin

fehérjeàpoli- és dipeptidek

biokarbonát

enteropeptidáz

enterogasztrin

szekretin

kolecisztokinin

savasság semlegesítése

a tripszint aktiválja

gyomornedvtermelés gátlása

hasnyálmirigy serkentése

epeürülés serkentése

amiláz

amilózàglükóz

lipáz

zsíràzsírsav, gliecerin

Vékonybél

vékonybél-nedv

poli-és dipeptidázok

poli-és dipeptidà

aminosav

nyák

szerotonin

bélnyálkahártya védelme

bélperisztaltika fokozása

maltáz, laktáz, szacharáz

diszacharidokà

monoszacharidok

nukleáz, foszfatáz

nukleinsavak

Máj

epe

 

 

epesavak

zsírok emulgálása

 

Rendszeres testedzés hatása az emésztésre

  • a rendszere edzés hatása csak napi több órában sportolók esetében kifejezett
  • az intenzíven sportolók 5-10%-ának vannak emésztőrendszeri panaszai
  • sporttevékenységàvegetatív tónus megváltozik, a bél mozgékonysága és az emésztőnedvek szekréciója minimálisra csökken
    • tápanyagot olyan formában kell bevinni, amit nem kell emészteni: monoszacharidok (édes italok, energiaitalok)
    • utolsó étkezés a sporttevékenység előtt 3-4órával:
      • fehérje és szénhidrát dús, de zsírszegény táplálék (utóbbi nehezen emészthető)
    • nagy terhelés (különösen VO2max> 90%-a fölött) hatására: reflux Okai:
      • a nyelőcső motilitása ↓ + az alsó nyelőcső záróizom tónusa ↓
      • könnyen kerül vissza gyomorsav az alsó nyelőcsői területekre
      • gyomorégési panaszok-savlekötőkkel kezelhető
    • vérellátás csökkenéseàoxigénhiányàvastagbél-nyálkahártya átmeneti zavaraà véres széklet és/vagy hasmenés
    • fokozott anyagcsere- ↓ a karcinogén anyagokkal való érintkezési időà vastagbéldaganatok kockázata csökken
    • a fizikai aktivitás szorongás, feszültség levezető hatásaà gyomorfekély kockázata ↓

 

Felszívódás

nyálkahártyaredők, bálbolyhok, hámsejtek mikrobolyhai

  • víz, ásványi sók, aminosavak, cukrok: boholykapillárisokàportális vénaàmáj
  • glicerin & zsírsavak: bélhámsejtekben zsírokká épülnek visszaà nyirokrendszeràkeringés

 

Metabolikus rendszer

  • táplálék= E raktár
  • tápanyagok = a táplálék E- tartalommal rendelkező részei- szénhidrátok, fehérjék, zsírok
  • kcal = az a hő E mennyiség, ami 1kg 15C fokos víz 1 fokkal történő felmelegítéséhez szükséges
  • honnan az E? ànapfény E –ja:
    • növények- fotoszintézis: szervetlen a. à szerves a.: az E kémiai megkötése
    • állatokban/ emberi szervezetben lebontásuk szervetlen a.-ra - kémiai kötések felbontásaà E felszabadulásàATP formájában való raktározás
    • ennek hasznosítása az életműködéshez: pl.: növekedés, sejtek regenerációja, izmok felépítése, izomrostok összehúzódása, aktív transzportfolyamatok
  • felhasznált E 60-70%- a hővé alakul, többi a sejtműködésekre+izomaktivitásra
  • E nyerés miből?
    • nyugalomban: szénhidrát, zsír (a fehérje építőkből)
    • közepes int. aktivitás (~aerob zóna): főleg szénhidrát, kevés zsír
    • magas int. aktivitás: szinte kizárólag szénhidrát

 

Oxidatív E felhasználás = sejtlégzés = a sejtekben eljutott O2 égési folyamatokban való felhasználása, a tápanyagok égetése:

  • máj és izom szénhidrátraktára- kb. 2.000kcal
    • 1g szénhidrátà4kcal
    • 1 mol glikogénà 39mol ATP; 1 mol glükózà 38mol ATP
  • zsírraktárak-kb. 70.000 kcal
    • 1g zsír à 9kcal
    • csak a trigliceridek E raktárként à bontás: glicerin+szabad zsírsav (FFA)- lipáz enzimek, lipózis; béta-oxidációàacetil-KoAà citromsavciklus…àATP
    • 1 mol olajsavà129 mol ATP
    • De: a zsírok égéséhez több oxigén kell, az 1 O2 molekulára jutó E termelés a szénhidrátok esetében nagyobb, mint a zsírok esetébenà a szénhidrátégetés előnyösebb intenzív fizikai terheléskor
  • fehérjék: hosszan tartó intenzív mozgás során az E szükséglet 5-10%-át adhatja max.:
    • 1g fehérje-4kcal
    • szervezetünk a nitrogénkötésben tárolt E-t nem tudja bontani és felhasználni

 

Anaerob E felhasználás

  • glikogénà3mol ATP/ glükózà2mol ATP
  • tejsavàgátolja a munkavégzést (glikolitikus enzimek működése és Ca felvétele akadályozása)= izomfáradás
  • 1-2 mmol/kgàakár 25mmol/kg koncentráció a vérben
  • aerob-anaerob átmenet=az a pont, ahol a fizikai aktivitás már olyan intenzitást ér el, hogy a szervezet azt nem képes oxigénnel fedezni
  • laktátküszöb = az a pont, ahol a laktátszint meredek emelkedése következik be
    • edzetleneknél: a VO2max 50-60%-ánál
    • elit állóképességi sportolók: a VO2max 70-80%-ánál

Anaerob tartományban a kellemetlenség okozói

  • kevés az O2
  • oxidatív lebontás során CO2+ savas anyagcseretermékek (pl. tejsav) hidrolízise a vérbenàfolyamatosan sok CO2 keletkezik
  • izom tejsavszintje és a vár laktátszintje emelkedikà pufferrendszerek kapacitásának kimerüléseà nem tud a szervezet tovább kompenzálni

 

Alapanyagcsere

Az a minimális E mennyiség, amelyet a szervezetünk 8 óra alvás és 12 óra éhezés után komforthőmérsékleten, nyugalomban, hanyatt fekve igényel.

  • laboratóriumi körülmények között az elfogyasztott O2 mennyiségéből számítható ki az egyén alapanyagcseréje
  • az elfogyasztott O2 mennyisége/az alapanyagcsere függ:
    • zsírmentes testtömegtőlà nagy része izom, ami oxigénigényes szövet
    • ffiak > nők: kb. 10%
    • fiatal felnőttkortól időskorig csökken (a zsírmentes testtömeg is csökken)
    • testhőmérséklet-sportolás, láz, hőemelkedés
    • stressz: szimpatikus IR aktivitása nőàfokozott szívműködés, légzés, stb. – energiaigényes
    • hormonháztartás: pajzsmirigyàtiroxinàanyagcsere folyamatok felgyorsulnak
  • alapanyagcsere: kb. 1.200-2.400kcal/nap
  • napi E szükséglet: kb. 1.800-3.000 kcal/nap- élsportolók akár 10.000kcal
  • fizikai aktivitások E igénye: az1 perc alatt elfogyasztott O2 mennyiségéből (kcal/min)
    • 1,0-1,75kcal/perc, 60-105kcal/óra

 

Izomtónus

A nyugalomban lévő izmok feszültségi állapota

Függ:

  • izom aktuális állapotától: milyen terhelést kapott az elmúlt napokban+karbantartástól (=edzés után levezetés, elégséges regenerációs idő, masszázs)

Ha fáradt az izom+nem megfelelő karbantartásàenyhe gyulladást okoz; kevésbé edzett izmokban ↑ , a rendszeresen edzettekben ↓ az izomtónus

  • az izom edzettségtől
  • a központi idegrendszer szabályozó tevékenységétől (Id. proprioceptorok…)

Emelkedett izomtónusàfokozott sérülésveszély, izomrostok szakadása (húzódás, rándulás, részleges vagy teljes szakadás)àaz izomtónust csökkenteni kell

 

Az edzett szervezet anyagcsere-változásai

Szénhidrátok

  • nagyobb glikogénraktár az izomban
  • gyorsabb a szénhidrátok újjáépítése
  • kisebb intenzitású fizikai aktivitás alatt jobban képes zsírok égetésére
    • szénhidrátok megmaradnak anaerob E forrásnak

Zsírok

  • edzett szervezet zsírtartalma sokkal kisebb
    • férfiak
      • edzetlen-14% edzett 10-12%
    • nők
      • edzetlen 23% edzett 16-20%
    • az edzett szervezet hamarabb kezdi a zsírok égetését
      • állóképességi edzések: ↑ a lipoprotein-lipáz (LPL) aktivitásaà gyorsabban jut a zsír a raktárakból (zsírszövetből) a felhasználás helyére (izmokban)
      • izmok zsírbontó enzimei hamarabb aktiválódnak
    • alacsonyabb koleszterinkoncentráció, jobb HDL/LDL-VLDL arány (HDL- jó koleszterin, LDL és VLDL- káros koleszterin)
    • élénkül az anyagcsere: tápanyagok gyorsabb égetése, élénkebb forgalma
    • máj alkalmazkodása, fokozott működése: megnagyobbodás, májenzimek fokozott termelődése
      • méreganyagok (gyógyszerek, hormonok, anyagcseretermékek) gyorsabban tűnnek el a vérből
      • máj fokozott aktivitásaàa Cori-kör felgyorsulásaàtejsav gyorsabb semlegesítése
      • homeosztázis stabilizálása gyorsabb: gyorsabb holtponton való átesés, az általános fáradás később, gyorsabb regeneráció

Májbetegségek esetén (májzsugor, gyulladás) a fizikai aktivitást minimálisra kell csökkenteni!

 

Sporttáplálkozás

Szabadidő-sportolók

  • nem tér el a korszerű egészséges táplálkozásától
  • nagyobb folyadékigény
  • némileg nagyobb E igény
  • étrend-kiegészítők használata nem indokolt

Élsportolók

  • függ: sportág, időszak, edzésmennyiség
  • nagyobb fizikai terhelés+eltérő testösszetételnek megfelelően eltérő

 

Energiaigény

  • elégtelen energiabevitel rontja a teljesítőképességet, romlik az edzésadaptációs folyamat (a szervezet fehérjebontásra kényszerül)
  • élsportolóknál:60-80 kcal/ttkg/nap

 

Szénhidrátszükséglet

  • glikogénraktárak feltöltöttsége: a sportteljesítmény meghatározó tényező
  • komplex szénhidrátok előnybe részesítése az egyszerűekkel szemben
    • közvetlen edzés utáni időtartam, verseny előtti pár nap, verseny alatti időszak
  • E szükséglet 55-60%-a (45E% összetett, 10-15 E% egyszerű)
  • kb 6-10g szánhidrát/ttkg/nap
    • verseny előtti szénhidráttöltés: 65-70E%, 12-13 g/ttkg/nap

 

Zsírszükséglet

  • edzett állóképességi sportoló- a szervezet tovább képes E igényét zsírokkal fedezni, később kényszerül a lényegesen kisebb szénhidrátraktárak felélésére
  • 20-30 E%, nagyon nagy E igényű sportokban ez kissé magasabb lehet

 

Fehérjeszükséglet

  • 15-20E%
  • erősportolóknál: 1,6-2 g/ttkg/nap; állóképességi: 1,2-1,4 g/ttkg/nap, mindig az adott sportágnak megfelelő testtömegre számítva
  • a szükségletet meghaladó fehérjebevitel nem támogatja a teljesítményfokozást és az egészséget!
  • túlzott fehérjebevitel máj és vese károsító hatás- tudományosan nem teljesen alátámasztott de:
  • dehidratáció, fáradékonyság, ingerlékenység, latens vesebetegség esetén előhozza a betegséget

 

Vitaminszükséglet:

  • meghaladja az inaktív emberekét
  • vitaminbevitel korlátja lehet az elérhető eredményeknek, de nem növeli a teljesítményt
  • nagy dózisú vatamin- és ásványianyag-kiegészítés használatának indokoltsága és veszélytelensége nem igazolt
  • antioxidánsok nagy dózisú bevitelének hasznossága sem igazolt
  • hipervitaminózis, magas vitaminbevitelhez való hozzászokás és felfüggesztés esetén hipervitaminózisà terhelhető a szervezet számáraàteljesítménycsökkenés
  • étrendkiegészítők: kiegyensúlyozatlan táplálkozás, testtömegcsökkentő étrend, bizonyos gyógyszerek esetén

 

Ásványi-anyag szükséglet

  • néhány ásványi anyag, különösen a makroelemek (Ca, K,Na) többszörösére nőhet
  • folyadékpótlással összekötve ásványi anyag pótlás
  • vashiány, alacsony cinkbevitel gyakori a sportolóknál-dietetikus

 

Rostszükséglet

  • növeli a bélmotilitást
  • kedvezően befolyásolja a vér lipidértékeit
  • rostos ételek telítőértéke magasabb- versenysúly eléréséhez szükséges diéta
  • 30-35 g/napà gátolja az ásványi anyagok felszívódását

 

Folyadékszükséglet

  • nagyobb víz- és ásv. anyag veszteség (több liter/kg is lehet) miatt magasabb
  • a sportteljesítmény meghatározója- dehidratált állapot…; verseny előtt, alatt, után
  • izzadás akár >1,8 kg/óra
  • élsportolók számára nem ideális a csapvíz- izotóniás oldatok, esetleg kész sportitalok

 

Étrend- kiegészítés

  • elágazó szénláncú aminosavak (valin, izoleucin, leucin) E szolgáltatásban, fehérjeszintézisben, idegrendszer kifáradásának kitolásában betöltött szerep
  • kreatin
  • L-karnitin
  • jól összeállított étrend mellett a tápanyagok tekintetében indokolatlan; más anyagok esetében engedélyezhető, de nem feltétlenül szükséges

 

Folyadékegyensúly és sport

  • fizikai aktivitás során a folyadék elválasztás és vizeletképzés csaknem nullára csökken
  • folyadékhiány: ↑ a szívfrekvencia és a testhőmérséklet- romlik a teljesítmény
  • verejtékezésà tartós fizikai terhelés utáni fáradtság fő oka: folyadék- és elektrolitveszteség (dehidratáció)
  • elektrolit- és szénhidráttartalmú italok ozmolaritását a verítékéhez kell igazítani; gyümölcsleveket hígítani kell
  • sportitalok: szénhidrát koncentrációjuk előnyös+ha többféle szénhidrátot tartalmaznak: glükóz+elhúzódó hatású poliszacharidok (pl. maltodextrin)
  • extrém hosszú és nagy edzésterhelések után (csak élsportolók esetén) a tiszta víz nem igazán jó:
    • hiányoznak a szénhidrátok, ásványi anyagok
    • alacsony ozmotikus koncentráció („vízmérgezés”): vérplazma felhígul-kilép a szövetközi folyadékba pl. a koponyában növeli a szövetközi folyadék nyomásátàapátia, letargia, kínzó fejfájás, hányinger, hányás, tájékozódási zavar, kóma, epileptoform görcsök
  • testsúly csökkentése folyadékvesztéssel:
    • eredménytelen (mert azonnal visszaisszuk) és
    • veszélyes! (izomgörcsök, szívritmuszavarok, emésztési zavarok, vesekőképződés)

 

Nyugalmi hormonszintek megváltozása edzések hatására

  • lecsökkent ösztrogénszint- nagy intenzitású, hosszú távú edzéseket végző nőkbenà
  • „female athletic triad”= női atlétikus triád
    • lipidanyagcsere zavar, lecsökkent étvágy-étkezési zavar
    • hat a csontok állapotára-csontritkulás tizen-, huszonévesen
    • nemi működési zavar-menstruációs zavarok
  • tesztoszterin szint
    • állóképességi edzések csökkentik
    • erőedzések növelik

 

Hormonszintek változása egyszeri terhelés hatására

Terheléskor megváltozik a szénhidrát- és zsíranyagcsere:

  • májban a szénhidrátok gyors mobilizálása, de az izom először a saját tartalékokat égeti àvércukorszint ↑ - adrenalin, noradrenalin, glukagon, kortizol növekedésének hatása
  • csökkentett inzulinszint-sejtek nem tudják felvenni a vérből a glükóztà a vércukorszint magas marad
  • több órás fizikai aktivitás után csökken csak a vércukorszint, mert glükóz a vérből az izomba kerül
  • a zsírbontás-lipáz enzim: kortizol, adrenalin, noradrenalin, növekedési hormon növeli az aktivitását
    • nagyobb szabad zsírsav kínálat- ↑ az izom zsírégetése
    • a vérplazma szabad zsírsav szintje órákig magas marad
  • eritropoetin ↑: vérképzés serkentés- jobb O2 szállítási kapacitás
  • endorfinok ↑: jobb közérzet, hangulat, holtpontok való átjutás, a mozgás, mint örömforrás

Regeneráció fázisaiban: anabolikus nemi hormonok, növekedési hormonok ↑

  • fehérjestruktúrák felépítése à az izom és a kötőszövetek hipertrófiája = izomnövekedés
  • glikogén újjáépítése a májban és az izomban

 

Dopping

Olyan eljárások és/vagy olyan anyagok alkalmazását jelenti, amely a szervezet működését mesterségesen megváltoztatják és ez által fokozzák a teljesítményt

WADA: által tiltott gyógyszerek, anyagok, fizikai és kémiai manipulációk, vagy a szervezetben előforduló anyagok fogyasztása abnormális mennyiségben

 

A fő doppingcsoportok-hatás szerinti csoportosítás

  • akutan használt szerek
    • a központi idegrendszer fáradtságát befolyásolják
    • vegetatív idegrendszer működését módosítják
  • krónikusan használt szerek
    • izomrendszer erejét növelik=anabolikus (felépítő folyamatokat serkentő) hatásúakà erő
    • oxigéntranszportok növelő szerekàállóképesség

 

Központi idegrendszerre hatók

  1. Stimulánsok
  • a központi idegrendszer serkentők
  • a fáradtságérzet észlelését kapcsolják kià nő a teljesítmény
  • veszély: akár halálos kimenetelű kimerülés
  • fő mellékhatások: koncentrációkészség csökkenése, eufória
  • : amfetamin, kokain, koffeintartalmú italok (de utóbbiak nem tiltottak)
  • aeroszolos hörgőtágítók is (béta2-receptor agonisták, efedrin)
    • stimuláns hatás mellett anabolikus és hörgőtágító hatás is
  1. Narkotikumok
  • kábítószerek (euforizálók), fájdalomcsillapító gyógyszerek
  • a fájdalom észlelését kapcsolják kiàkezdetben a fizikai és szellemi teljesítmény fokozása
  • :morfin, heroin
  • csökkentik a nehézlégzést (pl. codein)àállóképességi teljesítmény növelése
  1. Egyéb
  • alkohol: fegyveres, járműves sportokban
  • kábítószerszerű anyagok (hasis, marihuana)

 

Vegetatív idegrendszerre hatók

  • béta-blokkolók
  • keringési betegségek esetén gyógyszerként alkalmazzák
  • a szimpatikus idegrendszer serkentő hatásait csökkentik
  • tiltólistásak azon sportágak esetében, ahol a vegetatív reakciók csökkentése előnyt jelent: lövészet, síugrás
  • állóképességi sportágakban akadályozzák a szív alkalmazkodását a teljesítményhez

 

 

 

Erőnövelő anabolikus szerek

  1. Anabolikus szteroidok
  • tesztoszteronnal analóg hatásúak, lényegében kívülről bevitt hím nemi hormonokà
  • fokozzák a fehérjeszintézist az izomrostokbanà izmok hipertrófiájaàizomméret és erő növekedése
  • erősportágakban, gyorsasági sportokban előny
  • veszélyes mellékhatások
    • szívkárosító hatás (szívinfarktus veszély)
    • májkárosító hatás (alkoholizmushoz hasonló, gyakran halálos)
    • nemi hatás
      • nők: másodlagos férfi nemi jellegek megjelenése (szőrösödés, hang mélyülése)
      • férfiak: feedback hatás (kívülről bevitt hím nemi hormonà agy alapi mirigyàleáll a herék hormontermeléseànemzőképtelenség, impotencia
    • gyakoribb daganatos betegségek (prosztata, herék, emlő)
    • gyakori spontán csonttörések (gyenge vázrendszer)
  1. Növekedési hormonok
  • szomatotrop hormon (hGH)
  • gonadotrop hormonok (pl. hCG)
    • női méhlepény termeli a terhesség során
    • férfiakba juttatva fokozza a herék hormontermelésétà nő a tesztoszteron szintjeànő a fehérjeszintézis az izmokbanàizomnövekedés
    • csak férfiakban doppingszer
  • inzulin-típusú növekedési faktor (IGF-1)
    • fehérjeszintézis fokozása az izmokban, fehérjelebontás gátlása; vércukor és vérzsírsavszint emelése (tápanyagellátottság növ.)
    • veszélyes mellékhatások: májgyulladás, cukorbetegség, túlzott csontnövekedés
  1. Egyéb anabolikus hatású anyagok
  • inzulin:
    • a perifériás fehérje-, szénhidrát- és zsírszintézis serkentése
  • antiösztrogén szerek
    • az ösztrogénszint csökkenésének látszatát keltikà
    • nő az agyalapi mirigy gonadotrop hormon termeléseàhereműködés fokozásaà
    • nő a tesztoszteronszint
    • csak férfiakban doppingszer

 

Oxigéntranszportot serkentő szerek.eljárások

  1. Vérdopping
  • Cél: a vér vörösvértestszámának, ezáltal hemoglobin tartalmának növeléseà jobb O2 szállítást tesz lehetővé a testmozgás soránà jobb állóképességi teljesítmény
  • Eljárás: régen autotranszfúzióvalà
  • edzett állapotban (amikor magas hemoglobin szint) kb. 1L vér levételeà fagyasztva tárolás
  • levett vér pótlására a szervezetben fokozott vérképzés
  • verseny előtt a vért visszaadtákà
  • összességében nagyobb vérmennyiség, megemelkedett vörösvérsejtszám
  1. EPO=Eritropoetin
  • a szervezetben is termelődő hormon
  • normál körülmények között termelődése hipoxia (O2 hiány) hatására fokozódikà a csontvelőben fokozott vörösvérsejt termelésàjobb O2 szállítási kapacitás
  • a magaslati edzés is ezt használja ki
  • ha kívülről viszik be a szervezetbe, ugyanilyen hatás
  • állóképességi sportokban (országúti kerékpározás, sífutás, triatlon)
  • veszélyes mellékhatás: nő a vér viszkozitásaà nehezebb a keringés a hajszálerekbenà nő a véralvadás, a trombózisveszély

 

 

Vizelethajtók (diuretikumok)

  • gyógyszerként: ödéma csökkentésére, szívelégtelenségben, magasvérnyomás-betegségben, lumbágós vagy isiászos panaszok esetén
  • sportolók:
    • gyors súlycsökkentés súlycsoportos sportágakban
    • vizelettel ürülő metabolitok koncentrációjának csökkentés- bizonyos doppingszerek maszkírozása
  • mellékhatások: fáradékonyság, vérnyomás-ingadozás, izomgörcskészség, vesekárosodás, szívritmuszavarok

írta:Dávid

 

Hírek

  • Farmsatoshi
    2015-10-29 08:04:30

    FarmSatoshi Enjoy Free Satoshi!

  • WoW
    2011-02-25 14:36:08

    Nem rég a WoW-on megjelentek ujj kiegészítők.

    Semmi gond itt azt is letudjátok tölteni:http://www.wow.tauri.hu

  • 2011:D
    2011-01-09 20:41:23

    A 2011 weboldalamat is megcsinaltam!:D

    Remélem valakinek tudok segiteni.

    Köszi

    írta:DáviD

Asztali nézet